nyulak

Nem olyan rég kezdődött nálam a nyulak iránti vonzalom. Nem, nem arról van szó, hogy szeretném a nyúlhúst, vagy vennék egy lógó fülű háziállatot, inkább csak mint játék érdekel. Több barátom is rendelt tőlem filc nyulat a gyerekének, ismerősének keresztelő ajándékba. Sokáig kerestem a megfelelő szabásmintát. Végül is a Tilda könyvek egyik részében találtam rájuk. Nem voltam megelégedve az ott lerajzolt szabásmintával, hát változtattam rajta. Amúgy sem szeretek egy az egyben lemásolni valamit. Szóval egy egész kis helyes nyúl került ki a kezem alól. Persze ruhát is kapott. A legelső nyuszi csipkeruhát viselt és a nővéremnek készítettem, aki a leglelkesebb rajongóm és támogatóm.

A következő nyuszi balerina lett, egy óvodás kislánynak készítettem.

Hát nem maradhatott el a nyúlcsalád sem, hiszen időközben egyre nagyobb lett a pocakom, növekedett a kislányom, hát neki is kellett játszópajtás. Most még nem tud játszani velük, és még a ruhájukat meg kell varrnom, de legalább készen vannak.


Legvégül egy nyuszipár készült el, iker gyerekek kapták, két kislány.